Interjú
Gyűjteményhez ad
Gyulai Líviusz grafikusművész emlékei
3573 megtekintés
Hossz: 00:43:00
Leírás:
Az interjúalany szól erdélyi születéséről, arról, hogy a szülei nyugatra menekültek, míg ő rokonoknál maradt, majd elmentek érte 1946-ban. Még Erdélyben járta a 3. osztályt, de Petru Groza ígéreteivel ellentétben teljesen román volt az oktatás (0:36). Szól arról, hogy Sopronban megdöbbentette a bombázás pusztítása (3:00). Budapestre került kollégiumba, ahol a háború utáni körülmények között patkányinvázió volt (5:10). Szól a Kisképző akkori tanári gárdájáról (6:55). Elmeséli, hogy miként csapták ki egyik társát azért, mert találtak nála egy Life magazint, majd az úgynevezett MHK-gyakorlatokról szól, ami militarista jellegű testnevelési gyakorlatsorozat volt (9:20). Egyszer megtagadták a gyakorlatok végzését, a tanár pedg térden állva könyörgött, hogy folytassák. Szól egy kollégiumi társukról is, meggyőződéses sztálinista volt, gyanús ügyletekkel, akit 1956-ban beépített provokátorként láttak viszont (12:50). Szól arról, hogy miként élték meg Sztálin halálát (20:32), majd arról, hogy milyen volt a politikai hangulat az 50-es években (21:30). Beszél 1956-os emlékeiről, az írók és művészek társaságáról, Csurka Istvánról, Moldova Györgyről, az október 23-i eseményekről (23:12). Szól arról, hogyan állt be nemzetőrnek a toborzáskor, miként kaptak fegyvereket és hogyan tisztogatták le őket (27:44). Elmeséli, hogyan menekültek el a lezárt iskolaépületből (31:30). Beszél arról, hogyan próbáltak kijutni Budapestről egy barátjával, annak barátnőjével és édesapjával (32:30). Beszél a forradalmi események utáni újrakezdésről, a kirúgásokról, illetve arról, hogyan tartottak nekik kötelező eligazítást az ellenforradalomról (35:15). Szól arról, hogyan telt meg az egyetem KISZ-esekkel, hogyan jelentgették fel a tanárokat a "polgári szellem" miatt, és hogyan tudták a hangadókat kirúgni félévkor (38:04). Beszél végzéséről 1962-ről, Barcsay Jenővel való kapscolatáról, iletve arról, hogyan uralta a képzőművészetet Aradi Nóra, hogyan rágalmazta őket egy cikkben, illetve hogyan fenyegette meg nyíltan Barcsay Jenőt (39:30).
Említett időszakok, témák
- A második világháború időszaka (1941-1945)
- Magyarország német és szovjet megszállásáról
- Személyi és anyagi veszteségekről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
- Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
- A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
- A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
- A forradalom napjainak eseményeiről
- A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
- A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
- A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
- A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
- A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve:
Gyulai Líviusz
Interjúalany lakhelye:
Budapest
Interjúalany született:
Budapest,
1937
Interjúalany foglalkozása:
rajzfilmrendező, grafikusművész
Felvétel időpontja:
2011. június 21.
Felvétel helyszíne:
Budapest
Kapcsolódó interjúk
Emlékek a múltból
Hossz: 00:37:00
0:00 családi háttér, gyermekkor, rövid életút
1:35 1944. december 6.-án az édesapját majdnem eltalálta egy bomba Sopronban
3:03 egy pincében rendezkedtek be, hogy túléljék a háborút, március végén jöttek az oroszok
6:36 a faluban a pajták tele voltak emberekkel, sokan bujkáltak
11:19 mesél a környezete férfitagjainak hadifogságba eséséről
13:39 a háború után az élelmiszerellátás akadozott, mindent ellenőriztek, engedély kellett a disznóvágáshoz is, mesél a beszolgáltatások időszakáról
21:31 1956-ra emlékezik vissza, megszűnt az iskolában az orosz nyelv oktatása, a falu közepén volt egy gyűlés
24:34 a Kádár-rendszer egyik legnagyobb hibája a fiatalok kivégzése volt 1956 után, beléptették a pártba, az egyházi esküvőjét sem nézték jó szemmel
28:57 kizárták a pártból
30:10 a rendszerváltoztatás nehéz időszak volt, egyesületet alapítottak
34:57 mesél a helyi plébános leváltásával kapcsolatos ügyről
Interjúalany: Payrits Ferenc
Felvétel időpontja: 2010. december 18.
Készítette: Széchenyi István Gimnázium, Sopron
Gyermek az üldöztetésben, iskolás az 50-es években
Hossz: 00:46:00
0:00 családi háttér, gyermekkor, 1937-ben költöztek Budapestre Pécsről, ő már a fővárosban született
1:47 édesapját többször behívták munkaszolgálatra, aki valahol Voronyezs közelében meghalt, édesanyját elhurcolják egy koncentrációs táborba, őt egy ismeretlen vitte el a táborba tartó transzportból, majd utána egy gyerekotthonba kerül 1945 tavaszán, az édesanyja végül itt talált rá
5:00 a fővárosban a háború alatt nehéz volt az élet, nagyon szegények voltak, különösen az édesapja munkaszolgálata alatt
7:32 először egy ún. „csillagos házban” éltek, majd a gettóban, édesanyja elhurcolása után egyedül volt, gyakran volt ebben az időben beteg, az édesanyja először nem is ismert rá
11:13 Pécsre jöttek, mert a pesti lakásukat elfoglalták, őt pedig megpróbálták meggyógyítani, hogy ősszel iskolába mehessen
12:58 az iskolában ő volt a legidősebb, hiszen nyolc évesen volt a hat-hét évesek között
16:21 egy nagyobb lakást kaptak az igénylésük után, amiben összesen négy család élt, végül az édesanyja kapott egy raktári segédmunkási állást
20:29 édesanyjának reggelente el kellett mennie a Szabad Nép-félórára, részt kellett venniük a munkára, harcra kész mozgalomban
24:29 a jegyrendszert bevezették, de az édesanyja keresetét gyakran így sem tudták elkölteni, mesél egy illegális disznóvágásról
26:09 rengeteg iskolai ünnepély volt, kötelező jelleggel, nyaralni először az iskolával volt a Balatonnál
32:00 a magyar mellett történelem lesz a másik tanári szakja
34:12 a forradalom eseményeire emlékezik vissza, beszámol arról, hogy a zsidókat meg akarták félemlíteni a forradalom alatt
36:57 a kijárási tilalom ellenére dolgozniuk kellett, a munkahelyükre pl. suhancok belőttek puskával, sztrájkra akarták kényszeríteni őket
38:38 a forradalom után valamivel enyhült a rendszer, megalakult pl. a német tanszék, volt német oktatás
40:10 visszaemlékezik a főiskolás évekre
42:51 moziba meg színházba lehetett járni, más szórakozási lehetőség nem nagyon volt
Interjúalany: Fischer Éva
Felvétel időpontja: 2011. április 06.
Készítette: Kodály Zoltán Gimnázium, Pécs
Kulák a diktatúrában
Hossz: 00:42:00
0:00 családi háttér, édesapja mészáros volt, édesanyja földbirtokos családból származott; egyik testvérét a származása miatt kitették az egyetemről
1:36 a házukat államosították, a saját lakásukban lettek bérlők egy szoba-konyhában, a nagyapját 1952-ben kitették az utcára; ő elment egyetemre a háború után, de 1950-ben kulákká minősítették, ezért a legmagasabb tandíjat kellett fizetnie
3:03 Komáromban majd Tatabányán lett gyógyszerész, 1957 januárjában levették róla a kulákbélyeget
5:03 mesél az államosítás körülményeiről
6:55 nem vághattak disznót, beszolgáltatást kellett teljesíteniük, édesapját kötelezték arra, hogy állami vállalatnál dolgozzon, kötelezően legalább 20 km-rel távolabb
9:15 ekkoriban alakították a TSZ-t, sok embert megnyomorítva
11:29 másodévtől a legmagasabb tandíjat kellett fizetnie, mert kulák volt
17:15 az egyetemi felvételije sem volt egyszerű
19:34 mint kulák nem kapott menzajegyet, ezért a református menzára járt
21:25 a honvédelmi vizsgákról mesél
23:02 jegyrendszer volt érvényben, mesél az árakról
30:01 kapott kárpótlási jegyet a föld és a ház után
31:03 egyetemistaként az államosított patikákat leltározták
33:10 másodéves koráig nem vonult fel, de utána kötelező volt
37:05 1956-ban átdolgozták a forradalmat, de látták a pestieket nyugatra menekülni
38:24 a Kádár-rendszer nem hozott nekik lényeges változást, szorgalmasan dolgoztak
Interjúalany: Janovszky Istvánné
Felvétel időpontja: 2010. december 14.
Készítette: Földes Ferenc Gimnázium, Miskolc
