Interjú

Gyűjteményhez ad
KISZ
disszidálás
kisdobos
úttörőmozgalom
rendszerváltoztatás
Kultúra

A zene világa a 80-as években

3650 megtekintés

Hossz: 00:31:00
Leírás: Az interjúalany beszél a Lord együttes megalakulásáról, a '70-es és a '80-as évek zenei iparáról és külföldi fellépéseikről. 0:37--születés, iskola, hogyan kerül kapcsolatba a zenével 3:37--milyenek voltak az első fellépések 7:45--milyen volt a korabeli zeneipar, hogyan lehetett lemezt kiadni akkoriban 13:38--a Lord zenekar alapítása, hogyan került bele a zenekarba 15:40--a rendszerváltoztatás és a zenélés kapcsolata 19:25--külföldi fellépéseik 22:57--ismerősök, akik disszidáltak a 1960-as években 26:47--kisdobos, úttörő és KISZ mozgalom
Említett időszakok, témák
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
Interjúalany neve: Pohl Mihály
Interjúalany lakhelye: Sopron
Interjúalany született: Sopron, 1954
Interjúalany foglalkozása: zenész
Felvétel időpontja: 2011. február 24.
Felvétel helyszíne: Sopron

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:43:00
0:00 családi háttér, gyermekkor, mesél a harmincas évekről 3:08 egy elhurcolt zsidó család pincéjében húzták meg magukat a háború idején 12:41 mesél arról, hogy számos nőt megerőszakoltak az orosz katonák 15:01 a falu egy része elmenekült, de az itt maradók az itt hagyott házakat fosztogatták, az oroszok pedig az ő házukban rendeztek be egy telefonközpontot 22:19 az orosz katonákat románok követték 29:19 felidézi a választásokat, többek között a kékcédulás választásokat, ahol az oroszok adtak dzsipeket a magyarok fuvarozására 30:15 a Rákosi-rendszerről beszél, még tiltakozást is tartott a falu, de azt a rendőrség felszámolta 39:07 1960 telén kezdték el a TSZ megszervezését, az édesapja végül aláírta a belépést, mert megfenyegették, hogy a fia nem járhat egyetemre 40:48 Debrecenben volt kollégista, 1956-ban ott érte a forradalom, az ÁVH-sok lőttek is a békés tömegre
Interjúalany: Balázs Bertalan
Felvétel időpontja: 2010. november 27.

Hossz: 00:44:00
Az interjúalany beszél polgári és munkáscsaládjáról, arról, hogy egészen sokáig társbérletben kellett élniük (0:00), majd rátér 1956-ra, a disszidálásról való vitában (3:40). Szól a szocializmus jellegéről, a másodállásokról, fusizásról (6:15). Szól oktatásáról, egy nagyon művelt tanára különleges hatásáról, akit egy idő után eltávolítottak (10:40). Szól arról, hogyan lett segédmunkás, majd fényképész (16:20). Szól arról, hogy miként kezdett el a KGST országaiban járni és kereskedni, kihasználva a különbségeket, például azt, hogy Csehszlovákiában a tornacipők voltak jók, Magyarországon pedig az élelmiszer (23:26). Szól arról, hogy ekkoriban az utazásukat fedezték a seftelésből, valamint arról, hogy jazz fesztiválokra járhattak Lengyelországban (27:20). Szól arról, hogy Nyugat-Európát is bejárták, ezt az akkor induló számítógép-kereskedelemből tudták fedezni (32:40). Szól arról, hogyan kezdett egy üzemi lapnál írni, fotózni (35:00), valamint arról, hogy a nyolcvanas évek végén Lengyelországban és Kubában járt. Ekkor már az infláció lasasn szétzilálta a kádári jólétet, a szerkesztőségben pedig nem jó szemmel nézték útjait (41:40).
Interjúalany: Pusztai László
Felvétel időpontja: 2011. május 10.

Hossz: 00:42:00
Az interjúalany 1948-ban született Pátkán (Fejér megye). Beszél családjáról, gyermekkoráról. (01:26) A családnak volt kisebb saját földje. Az apa nem volt hajlandó belépni az '50-es években a TSZ-be, ezért gyári munkás lett és "kisebbik rosszként" belépett a "Pártba". Végül, hogy megtarthassák a földet az anyának mégis be kellett lépnie a TSZ-be, majd kiléptek, de később újra belépésre kényszerítették őket. Az apa nem bírta a folyamatos zaklatásokat, öngyilkos lett. Az interjúalanyt így a nagyszülei nevelték. (03:16) Az interjúalany az általános iskola elvégzése után a Videotonnál dolgozott lakatossegédként. (04:02) Beszél a Rákosi-korszak beszolgáltatásairól, a család viszontagságos életéről. Az állatorvos segítségével sikerült egy tehénborjút maguknál tartaniuk, ennek a húsa mentette meg őket az éhezéstől. (09:04) A Videoton után bányánál dolgozott karbantartó lakatosként. Tovább akart tanulni, de a döntéshozó bizottságok ezt nem engedélyezték, csak hegesztőtanfolyamot végezhetett. (10:46) 1971-ben kezdett el TSZ-ben dolgozni, ugyanekkor vették fel a gépipari technikumba és meg is házasodott. Hogy rendesen megkapja a fizetését, be kellett lépnie a pártba. (13:02) Gyermekeit a rendszer keretei között próbálta tisztességesen felnevelni. (14:56) Elvégezte a Marxista-Leninista esti egyetemet, de csak azért, mert így plusz 15 nap szabadságot kapott, amely idő alatt tudta építeni saját házát. Sosem volt kommunista, de egy-két dolgot elhitt, így amikor kiderültek a Kádár-rendszer hazugságai, jóval nagyobbat csalódott. (16:42) Beszél a technikumról, ottani történelemtanára mondta először el a XX. századi valós történelmet. (17:32) Beszél a mindennapokról, gyerekei iskoláztatásáról, szavazásokról. Az interjúalany volt választási bizottsági elnök, ellenőrző bizottsági elnök és majdnem tanácselnök is, de nem vállalta a Hazafias Népfront jelölését. (23:50) Beszél a TSZ-ben végzett munkáiról. 1993-ban mondott fel, mert a főnökei meghamisították a dokumentumokat, hogy több pénzt kaphassanak. (32:02) Járt többször külföldön, a rendszerváltoztatás előtt is (elsősorban a TSZ keretein belül). Beszél szakmai utazásairól és nyaralásairól. Járt Vorosilovgrádban, elmondja az ottani életkörülményeket. (41:56)
Interjúalany: Ozsváth László
Felvétel időpontja: 2011. február 05.