Az interjúalany beszél a pécsi bányákban töltött katonai munkaszolgálatáról (0:03), majd arról, hogyan vett részt az 1956-os forradalomban (0:24), és a mecseki ellenállásban (02:18). Szól a disszidálás lehetőségeiről (3:30), és arról, hogyan döntött úgy, hogy az NSZK-ban telepedik le (05:20). Szól arról, hogy a képzőművészet mellé hogyan találta meg a filmművészetet is (07:23). Szól az emigráns identitáns nehézségeiről (10:24), majd arról, hogy hogyan fogadták annak idején a németek (12:00). Beszél első hazaútjáról Magyarországra 1967-ben, és arról, hogyan émelyítette az akkor divatos szocialista realizmus, valamint arról, miként közeledett inkább a nyugatos, progresszív körök felé (14:22). Végül kitüntetéseiről beszél, különösen a Szabadság Hőse kitüntetésre, amit Sólyom Lászlótól vehetett át (18:35).

Az interjúalany beszél gyermekkoráról és az orosz megszállásról, az orosz katonák viselkedéséről (0:15). Beszél az állami gazdaságok megszervezéséről (07:00). Szól katonai szolgálatáról és arról, hogyan vetették be Budapesten a forradalmárok ellen 1956-ban (8:27). Beszél szakképzéséről, munkahelyeiről, munkaversenyekről és kitüntetéseiről (11:23, 17:45). Szól a munkarendről (20:26) és az autóvásárlás lehetőségéről (16:50). Végül a Kádár-rendszer életkörülményeit, munkabiztonságát elemzi (25:25).

0:00 családi háttér, gyermekkor, édesapja kerékgyártó, édesanyja viszont egy gazdagabb parasztcsalád gyermeke volt 2:04 édesapját behívták katonának, nem is volt otthon, amikor megszületett, és nem is jött haza a háborúból, ezért gyerekként besegítettek a mezőgazdasági munkába 6:04 a kulákoknak kötelező beszolgáltatások voltak, mindenből meghatározott mennyiséget kellett beadni, három tojás különbségért börtönbe akarták csukni az édesanyját 9:09 felidézi egyik vásári emlékét, majd a mezőgazdasági munkákról beszél 12:07 a családnak 60 hold földje volt, a beadások idején a birtok a sok munka mellett is el tudta tartani őket 15:20 a TSZ-be később nem akartak beállni, de addig beszélték rá az édesanyját, amíg be nem lépett, de a sok munka ellenére nem kapott megfelelő ellenértékű munkaegységet, így elment Miskolcra dolgozni 23:11 a helyi postán kezdett el dolgozni, de mellette a helyi TSZ-ben is dolgozott, majd a műanyag-feldolgozóban helyezkedett el 27:05 tagja volt a vállalati szocialista brigádnak, általában karitatív munkát végeztek, beszél a gyári munkáról 30:00 a munkahelye biztosítja neki az érettségizés lehetőségét 32:17 a család földjei maradtak a TSZ-ben, de a TSZ megszűnt, az állatokat levágták, a földek megműveletlenné lettek, volt kárpótlás, de csak a vagyonuk egy részéért, és nem pótolta a veszteségeiket 36:45 a rendszerváltoztatás után nem érzett elégtételt a kártérítések után, a Szovjetunióban meghalt édesapját sokáig kerestették