Interjú

Gyűjteményhez ad
kényszermunka
Gulág - Málenkij robot
határőrség
államigazgatás
Szovjetúnió
szövetkezetek
kolhoz
éhezés
szovjet megszállás
útlevél

Malenykij robot

2392 megtekintés

Hossz: 00:35:00
Témakörök: GULAG/GUPVI
Leírás: Az interjúalany beszél családjáról, származásáról (0:10), és arról, hogy málenkij robotra vitték a második világháború után. Szól a hidegről, az éhezséről is, valamint arról, hogy magyar származása egyszer megmentette a haláltól. Az orvos meglátta magyar koronás tetoválását, és segített rajta, mert ő is magyar volt (0:50). Elmesél egy esetet, amikor holttesteket kellett pakolnia, s közben egy magyarul tudó orosszal ismerkedett meg (6:10). Beszél arról, hogy mikor szabadult az első táborból, és milyen körülmények között vitték át Piroszkiba (9:20). Itt egy tatár kolhozban kezdett dolgozni, majd később hogyan szerzett munkatapasztalatot és kezdett önállóan dolgozni, pl. hentesként. Ekkor ismerkedett meg feleségével, házasodtak össze, és kezdtek házat építeni (14:50). Szól arról, hogy meghívó kellett volna ahhoz, hogy hazamenjen, ezért el kellett utazniuk Moszkvába a magyar nagykövetségre (20:55). Szól arról, hogy érkeztek meg viszontagságos út után, a bürökrácival küzdve Rodnába (27:15). Végül rátér arra, hogyan érkeztek meg végleg haza (33:50).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
Interjúalany neve: Fekete Ferenc
Interjúalany lakhelye: Lajosmizse
Interjúalany született: Lajosmizse, 1922
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas
Felvétel időpontja: 2011. április 08.
Felvétel helyszíne: Lajosmizse

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:37:50
Az interjúalany mesél bányamérnökként végzett munkájáról, illetve elmondja, hogy hogyan került kapcsolatba a nyomdászattal, az újságkiadással és végül a papírmerítéssel. 1:10--születés, család, szülők, iskolái; 2:14--hogyan lett nyomdász és újságkiadó, hogyan működik manapság a cég; 7:20--általános iskolás évek, részvétele a kisdobos, illetve az úttörő mozgalomban; 15:25--hol táborozott az úttörőkkel; 17:16--házassága, hogyan jutottak lakáshoz, bányamérnöki munkája; 25:19--hogyan került kapcsolatba a papírmerítés mesterségével; 32:11--jövőbeli tervek
Interjúalany: Juhász Attila
Felvétel időpontja: 2010. július 09.

Hossz: 00:36:00
Az interjúalany beszél a Hollókői szokásokról, az itt élők életmódjáról, az ebben bekövetkezett változásokról. Elmondja, hogy hogyan élte meg a falu a világörökséggé nyilvánítást, és, hogy mi változott azóta a település életében. Beszámol polgármesteri és képviselői tevékenységéről is. 0:5--születés, család, iskola, viszonya Hollókőhöz; 4:24--milyen volt Hollókó a fiatalkorában, milyen hagyományok, szokások voltak a településen, milyen változások következtek be a település életében; 12:20--milyen volt a hollókői parasztság élete, milyen mesterségekkel foglalkoztak; 14:30--a falu vallásos élete, vallásos szokások, milyen hatással volt erre a szocializmus; 21:25--hogyan lett Hollókő a világörökség része, hogyan zajlik a műemlékvédelem, hogyan alakul itt a turizmus, hogyan éli meg a falu a világhírt; 30:15--az interjúalany polgármesteri és képviselői tevékenysége
Interjúalany: Szabó Csaba
Felvétel időpontja: 2011. május 11.

Hossz: 00:29:00
Az interjúalany beszél a vallásgyakorlásról (0:49), a második világháborúról (2:07), a szovjet bevonulásról, a katonák viselkedéséről (6:57), a háború utáni helyzetről (11:04), a kommunista vallás- és egyházüldözésről (12:20), a TSZ-ek megalakulásáról (13:30), családja letartóztatásáról (17:24), a hazatérésük utáni történésekről (20:08), a kilakoltatásokról (24:14), kollektív gazdaságbeli munkájáról (26:12).
Interjúalany: Szász János
Felvétel időpontja: 2010. november 03.