Interjú

Gyűjteményhez ad
kényszermunka
Gulág - Málenkij robot
határőrség
államigazgatás
Szovjetúnió
szövetkezetek
kolhoz
éhezés
szovjet megszállás
útlevél

Malenykij robot

2392 megtekintés

Hossz: 00:35:00
Témakörök: GULAG/GUPVI
Leírás: Az interjúalany beszél családjáról, származásáról (0:10), és arról, hogy málenkij robotra vitték a második világháború után. Szól a hidegről, az éhezséről is, valamint arról, hogy magyar származása egyszer megmentette a haláltól. Az orvos meglátta magyar koronás tetoválását, és segített rajta, mert ő is magyar volt (0:50). Elmesél egy esetet, amikor holttesteket kellett pakolnia, s közben egy magyarul tudó orosszal ismerkedett meg (6:10). Beszél arról, hogy mikor szabadult az első táborból, és milyen körülmények között vitték át Piroszkiba (9:20). Itt egy tatár kolhozban kezdett dolgozni, majd később hogyan szerzett munkatapasztalatot és kezdett önállóan dolgozni, pl. hentesként. Ekkor ismerkedett meg feleségével, házasodtak össze, és kezdtek házat építeni (14:50). Szól arról, hogy meghívó kellett volna ahhoz, hogy hazamenjen, ezért el kellett utazniuk Moszkvába a magyar nagykövetségre (20:55). Szól arról, hogy érkeztek meg viszontagságos út után, a bürökrácival küzdve Rodnába (27:15). Végül rátér arra, hogyan érkeztek meg végleg haza (33:50).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
Interjúalany neve: Fekete Ferenc
Interjúalany lakhelye: Lajosmizse
Interjúalany született: Lajosmizse, 1922
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas
Felvétel időpontja: 2011. április 08.
Felvétel helyszíne: Lajosmizse

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:44:34
Az interjúalany beszél iskolás éveiről, házasságairól, családjáról és karrierjéről, mely során téglagyári segédmunkásból személyzeti osztályvezetővé küzdötte fel magát. Szól az 1956-os eseményekkel, illetve a rendszerváltoztatással kapcsolatos véleményéről is. 0:15--származás, születés, oktatás, hogyan hatott rá az iskolakörzetesítés; 4:54--miért hagyta abba gimnáziumot, házassága, gyermekei; 7:0--munkája, hogyan lett KISZ titkár; 8:35--hogyan élte meg az 1956-os eseményeket; 11:3--második házassága, munkája az útépítő vállalatnál; 13:20--hogyan tanult közben tovább; 15:13--milyen nehézségek árán tudta felnevelni a gyermekeit, hogyan vesztette el a látását; 18:0--munkája munkaügyisként; 19:42--unokáinak a sorsa, egészségügyi problémái; 34:3--a rendszerváltoztatással kapcsolatos véleménye; 43:20--hogyan értékeli az életútját
Interjúalany: Nagy Lajosné
Felvétel időpontja: 2010. november 02.

Hossz: 00:46:00
Az interjúalany 1934-ben született Rózseszentmártonon (Heves megye). Beszél családjáról. Egy nővére született, apja bányász, anyja háztartásbeli volt. Elmondja gyermekkorának történetét. Arra emlékszik, hogy a II. világháború végén a falu többször gazdát cserélt a németek és az oroszok között. A szovjet megszállás után több orosz katonát beköltöztettek a családhoz. (02:24) Elmonjda diákéveinek élményeit. A történelmet, földrajzot és matematikát szerette a legjobban. Gimnáziumba Egerbe járt, majd felvették az orvosi egyetemre, de azt otthagyta, hogy tisztiiskolába mehessen. (04:46) 1956-ban katonatiszt volt, disszidálni akart, de elfogták és bebörtönözték. A forradalom kitörésekor szabadult. Kispesten többedmagával védte a Határ utat a szovjetek és az ÁVH ellen, de először nem voltak fegyvereik, nehézkesen tudtak csak szerezni. Beszél a kialakult harcokról. (11:40) Beszél a forradalom után börtönben töltött éveiről. (13:20) A katonai bíróság 1957 januárjában első fokon halálra ítélte, másodfokon helybenhagyták. 1958-ban kegyelmet kapott és 15 évre változtatták büntetését. Összesen 14 évet ült. Elmondja, hogy melyik börtönökben raboskodott, milyenek voltak a körülmények, milyen munkákat kellett végeznie. (23:18) Beszél az amnesztiáról, amely csak a köztörvényesekre vonatkozott, ezért a börtönüzemekben elkezdtek sztrájkolni a politikai foglyok. Nem ettek, vizet sem ittak, végül csak négyen tartottak ki. Nyolc nap után folytatták a munkát, addigra az interjúalany már 46 Kg-ra fogyott le. (28:42) Elmondja 14 év utáni szabadulását, letelepedését a börtönévek után. (31:14) Újra beszél a börtönben uralkodó körülményekről, a kevés és rossz minőségű élelemről. Az őrök fizikai erőszakot csak ritkán alkalmaztak. (38:02) A szabadlábra helyezés után rendőri felügyelet (REF) alá került 10 évre, folyamatosan megfigyelték. Az erdészetnél kezdett favágóként dolgozni, majd asztalos lett. Mivel háza is leégett kölcsönöket vett fel, maszekolnia kellett. (45:30)
Interjúalany: SZARKA JÁNOS
Felvétel időpontja: 2011. március 05.

Hossz: 00:39:00
0:00 családi háttér 00:45 1956-ban délután volt nekik az iskola, a tanárok pánikba estek, és ezért hazaindították a gyerekeket, egyszer elszöktek kenyérért, de veszélybe kerültek, mesél a Moszkva tér környéki állapotokról 7:28 hogy valakivel baj történt, azt onnan látták később, hogy a gyermek nem ment iskolába, egy ideig vörös nyakkendőt viseltek, németet és hittant tanultak; a gyerekeket is elkezdték egy idő után szűrni 9:53 a Kádár-rendszerben őt nem bántották, bár nem mehetett óvónőnek, hanem csak autófényező lehetett, egyedül volt lány az autófényezők között 11:51 meséli a szocialista brigád mozgalmat, és az ottani közösség rábízta a gyermekek felügyeletét, később leérettségizett, majd a férjhez menése után Fehérvárra került 15:41 beszél az ún. „amerikai szalagról” 17:45 édesapja mesterségéről beszél 21:00 a gyermekei kisdobosok és úttörők is voltak, ami kötelező volt 23:11 a kommunista szombat bérét elvileg közcélokra ajánlották fel, a főnökeik egy alkalommal tízkor hazamentek, őket viszont be akarták zárni a munkaidő hosszára 25:04 a rendszerváltoztatást nem fogadta kirobbanó örömmel, mert pesszimista volt, bár a gyerekek megkeresztelése után megfenyegették őt, és fizetésemelést sem kapott sokáig 27:20 a rendszerváltoztatástól azt várta, hogy hagyják dolgozni, de a Videotontól leépítettek rengeteg embert 1991-ben, egyik napról a másikra megszűnt rengeteg munkahely, ez az, amit nem várt a rendszerváltoztatástól 31:06 a munkahelyen voltak hangulatjelentők, ő Brezsnyev halálakor mondott „rosszat”, és ezért behívatták a gyár igazgatóságába 32:53 a rendszerváltoztatás utáni időkből hiányolja a gyerekek gyermekkorát, mesél egy NDK-beli kalandjáról
Interjúalany: Reményi Gyuláné
Felvétel időpontja: 2011. február 02.