Interjú

Gyűjteményhez ad
Gulág - Málenkij robot
katonaság
oktatás
sport
légitámadás
II. világháború

Egy tanyasi hétköznapjai

2538 megtekintés

Hossz: 00:43:00
Leírás: Az interjúalany mesél gyermekkoráról, majd az esztergályosként a Weiss Manféd gyárban és egyéb helyeken végzett munkájáról. Elmondja, hogy hogyan került ki a Szovjetunióba málenkij robotra és hogyan sikerült hazakerülnie onnan. Beszél arról is, hogy milyen módon vett részt a háború utáni magyar fegyvergyártás újraélesztésében, és milyen más üzemekben végzett még munkát. 0:35--szülők, gyermekkora a tanyán, milyen oktatásban részesült, mit dolgozik mellette; 8:21--hogyan érte el a háború a Weiss Manfréd gyárat, milyen emlékei vannak a bombázásokról; 9:42--hogyan kerül el Málenkij robotra, milyenek voltak itt a körülmények; 12:54--hogyan került végül haza; 14:31--hova helyezkedett el a háború után, milyen módon vett részt a fegyvergyártás újraindításában; 17:42--hogyan került át a hadiüzemből az építőiparba, sportlövői tevékenysége; 19:40--hogy lesz a tiszti iskolában testnevelő, milyen betegségei voltak; 23:8--hogyan sikerült hazakerülnie a fogságból; 24:7--hogyan tudott a tanulás mellett dolgozni a fegyvergyárban fiatalkorában; 26.25--testvérei sorsa, testvére katonai szolgálata a II. világháború alatt; 28:58--hogyan élték meg Miskolcon a forradalmat; 31:17--eredményei bicikliversenyzőként; 34:35--testvérei oktatása, nevelőapja; 37:43--hogyan ismerkedett meg a feleségével; 40:49--milyen szórakozási lehetőségek voltak akkoriban, hova utaztak külföldre
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Veress István
Interjúalany lakhelye: Budapest
Interjúalany született: Jászberény, 1921
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2011. június 19.
Felvétel helyszíne: Budapest
Interjút készítette: Török Ignác Gimnázium, Gödöllő

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:45:00
Az interjúalany beszél családjáról és a zsidó törvények hatásáról (-4:20), majd kitér a lakóhelyük részletes bemutatására (-8:09). Beszél tanulmányairól a polgári iskolában, apja munkaszolgálatba hívásáról, kitér arra, hogy az Aréna úti zsinagóga gyermekkórusában énekelt (némi pénzt keresett ezzel); Felvidék, majd Erdély visszacsatolását a zsidó tanulók is örömmel fogadták, bár nem engedték őket Kassára tanulmányi kirándulásra; nyomdász tanuló akart lenni, de csak zsidó nyomdába fogadták fel tanoncnak (-13:45). Beszél a sárga csillagos házba költözésükről (-16:08), majd egy légitámadás következményeiről (-17:10). Rátér a kisegítő munkaszolgálatra és az itt végzett munkára (romeltakarítás, lakások helyreállítása) (-25:04). Beszél arról, hogy a svájci nagykövetség hogyan segített neki gyermekotthonba kerülni (-28:23). Kitér édesanyja és testvérei sorsára (-30:58). Beszél a gettóba kerüléséről, a mindennapi túlélésről, a szökéséről (élelmiszert szerzett életét kockáztatva), majd visszatéréséről a gettóba (-41:10). Beszél a gettó felszabadításáról, hazatérésükről a lakásukba (útközben majdnem elvitték őket a szovjet katonák málenkij robotra), végül minden családtagja túlélte a vészkorszakot (-44:30)
Interjúalany: Mitzki Ervin
Felvétel időpontja: 2011. március 09.

Hossz: 00:44:00
Az interjúalany beszél gyerekkoráról (2:35), családjáról, többek között a román megszállással kapcsolatos emlékeikről (6:23), a II.világháborúról, a szovjet csapatok bejöveteléről (19:12), a család háború utáni nehéz helyzetéről (21:15), az 1956-os forradalomról (24:00), a Kádár-rendszerről és a mostani rendszer összehasonlításáról (30:18), munkájáról (33:24), arról, hogy milyen tartós fogyasztási cikkekhez jutott hozzá a Kádár-korszakban (35:34), végül régi képeket, bejegyzéseket mutat (37:34).
Interjúalany: Kuklis Lajos
Felvétel időpontja: 2011. március 31.

Hossz: 00:25:00
0:00 családi háttér, gyermekkor 3:04 a származása miatt középiskolába nem vették föl 5:11 mesél a gyermekkora emlékeiről 7:24 a tanyáról kilakoltatták őket 1952-ben, és csak 1956-ban költözhettek oda vissza 8:41 az orosz katonák beköltöztek hozzájuk a második világháborúban, a gyerekeket szerették, de a harcok alatt nagyon eldurvultak 12:33 a debreceni reformátusokhoz járt gimnáziumba, de csak másfél évig járt oda, abban az időben azonban mindent elvettek tőlük a beszolgáltatás miatt 14:33 1956 után az édesapját becsukják, mert a helyi mozgolódásnak az egyik szervezője volt, a faluban nem volt semmi; a kommunista funkcionáriusok elmenekültek, ezért a helyükre új vezetőket választottak 18:59 Szolnokra költöztek 1959-ben, a házasságuk után, mert megalakult a TSZ, és a földjeiket, gépeiket elvették
Interjúalany: Budai János
Felvétel időpontja: 2011. január 24.