Az interjúalany beszél születéséről, gyermekkorráról, arról, hogyan kezdett fiatalon a salgótarjáni bányában dolgozni (0:05). Szól arról, hogy elvitték a katonának a Don-kanyarhoz, majd egy gránátrobbanás miatt légnyomással került a kijevi kórházba, és 1945-ig nem nagyon tudott beszélni (3:50). Elmeséli, hogy az oroszlányi bányában dolgozott 1947-től, ahol 1955-ben egy szörnyű baleset következtében amputálni kellett a lábát (5:50). Visszatérve a háborúhoz, mesél a Don-kanyarnál a sebesültek ellátásáról (10:55), majd arról, hogy nem tudtak az áttörésről időben, és arról, hogyan sebesült meg (13:10). A feleségével hivatalosan is tudatták, hogy eltűnt (16:30). Elmeséli, hogyan meséltek az öreg bányászok a bányamanóról, minek következtében a sötétben egy másik bányászt fejbevágott (17:00). Elmeséli, hogy 49-ben beomlott a bánya, 52 óráig voltak elzárva a világtól, a barátjának pedig ezidő alatt megőszült a haja (18:15). Szól a Don-kanyarnál a bunkerépítésről, a hidegről és az ellátásról (21:00). Szól családja sorsának további alakulásáról és arról, milyen körülmények között lett cukorbeteg (24:40).

Az interjúalany beszél gyerekkoráról (0:53), szüleiről, életkörülményeikről (2:04), II.világháborúval kapcsolatos emlékeiről (4:18), a leventemozgalomról és arról, hogy korengedélyes katonák szerettek volna lenni, de lebeszélték őket (11:56). Mesél a szovjet megszállásról (14:08), a TSZ-ekről, a fizetésről, melyet terményben kaptak (20:30), a háború alatti beszolgáltatásról (22:08), a kulákokkal szembeni terrorról, és a családját ért atrocitásról (24:08), egy „köpönyegforgató” ismerőséről (32:20), majd ismét kitér a TSZ-ekre (35:15), és megemlíti, hogy az 1956-os forradalomról csak hallottak (40:17).

0:00 családi háttér, gyerekkor, Budapesten született, nemesi származású családból származott, 1944-ben a házukból kibombázzák őket, így Alagra költöznek, ott a nagyapja földbirtokán éltek 3:41 Alagot is találat éri, így Kisnémedibe költöznek 6:30 később elkezdődik a család zaklatása, édesanyját behívatják rendszeresen, az általános iskolát Váchartyánban kezdte el 8:58 1950 januárjában el kellett hagyni az otthonukat, szerencsére előre figyelmeztették őket, így nem vitték ki a családot a Hortobágyra, csak külön kéréssel felvételizhetett középiskolába 11:01 1956 szeptemberében kezdte a gimnáziumot, az édesapja októberben tért haza orosz hadifogságból, apját 1946-ban az Andrássy út 60.-ba viszik, majd Baden-Badenbe, Lembergbe, és a Szovjetunióba viszik ki 16:41 részt vettek egy könyvégetésben, és a helyi szobordöntésben, visszaemlékezik a helyi eseményekre 21:00 az egyik tanárukat elvitték, fekete szalagot húztak az emlékére, ezért viszont a kollégisták kollektív büntetést kaptak, de rajta kívül számos embert elvittek 1956 miatt 24:00 édesapja az 1956-os szerepe miatt kiment külföldre, de a családját emiatt éjjelenként zaklatták, ő pedig a származása miatt nem tanulhatott tovább 27:10 1960-ban érettségizett, több helyen próbálkozott gyári munkásként, de nem vették föl, végül televízióképcső-szerelőként alkalmazták, majd irodába kerül, ott azonban csak akkor lehetett előrelépni, ha minden héten háromszor részt vett a szemináriumon 31:04 1966 novemberétől áthelyezik, TB-ügyintézőnek, majd személyzetisnek 33:11 a rendszerváltoztatáskor nyugdíjba megy, a férje viszont ellenzéki politikus lett, a váci Független Kisgazdapárt megalakulásakor mindketten ott voltak 38:25 az önkormányzati választás után kisgazda-kereszténydemokrata polgármestere volt a városnak, a férje kisgazda önkormányzati képviselő volt 40:13 a második választás után elkezdődött a szalámizás, mindenki képviselő és polgármester akart lenni, ekkor a szocialisták nyerik a választásokat, ő pedig listáról kerül be képviselőként