Interjú

Gyűjteményhez ad
rendszerváltoztatás
Kádár-korszak
megfigyelés
Erdély
át- és kitelepítések
Securitate
Románia

A magyar kultúra elkötelezettjeként élni Erdélyben

2306 megtekintés

Hossz: 00:41:00
Témakörök: kultúra/művészetek
Leírás: Az interjúalany a saját művészetével kapcsolatban fejti ki egy darabot az életfilozófiájából(0:15).Nagy László bemutatkozik és első gyerekkori emlékeiről mesél, melyek egybefonódnak Sztálin halálával. Az erdélyi fiatalkoráról mesél különböző történeteket(0:39).Amikor a tanulmányait elkezdte, akkor még külön voltak bontva a román és a magyar diákok, később ez megszűnt. Erről és iskolás koráról beszél részletesebben(1:55). Az érettségi után már egyből elkezdett érdeklődni a zene, a festészet és az irodalom, tehát a kultúra iránt. Nagyváradra került, történelem földrajz szakon tanult, de innen Marosvásárhelyre került 2 év után. Ennek részleteit bontja ki(5:11).A Nagyváradon eltöltött idő hozta meg számára az "eszmélést", ekkor kezdett el érdeklődni a társadalom és a kultúra különböző kérdései iránt. Valamint ekkor találkozott a magyar-román ellentéttel is(10:20).Marosvásárhelyen végezte el tanulmányait. Nagyváradon is, és Vásárhelyen is megpróbálta beszervezni, figyelni a Securitate(13:02).Marosvásárhelyen zárt körökben "mozgott", de amikor tanítóként dolgozott a Szilágyságban, akkor rengeteg művésszel, értelmiségivel ismerkedett meg - emiatt egyre jobban a Securitate szeme elé került(15:06).Amikor elege lett a karhatalom zaklatásából, akkor 1980-ban átköltözött Magyarországra(19:49).Az erdélyi néprajzzal behatóan foglalkozott - az interjúalany az akkori romániai néprajzkutatásról beszél (22:15).Az áttelepedés nagyon meghatározta az életét, a kezdeti években nehezen viselte az új légkört. Ennek részleteit fejti ki(26:58).Később Magyarországon is felkeresték az ügynökök, nem csak a magyarok, hanem a románok is(29:15).Magyarországon nem tudott elhelyezkedni tanárként, így építőipari raktárosként dolgott, majd pedig egy Várpalota melletti kis faluban tanított(33:52).Kőszegen nevelőotthonban is dolgozott, ez az egyik legszebb korszaka volt az életének(35:50).A házassága miatt költözött fel Budapestre, itt lakást vett, azóta itt tanít(37:19).Ha előre tudta volna, hogy így alakulnak az események, akkor soha nem költözött volna Erdélyből. De a zaklatásokat nem bírta tovább(37:48).A magyar, főként a román rendszerváltoztatást óriási megkönnyebbüléssel fogadta - annak ellenére, hogy az interjúalany szerint nem történt meg teljes egészében(39:39).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A hatalomért folytatott politikai harcról és annak következményeiről
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Politika és egyház viszonyáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
  • A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
  • A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Az egyház szerepéről, vallási életről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Nagy László
Interjúalany lakhelye: Budapest
Interjúalany született: Ágasegyháza, 1950
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2011. július 16.
Felvétel helyszíne:

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:24:00
Az interjúalany a Kópházán élő horvát kisebbség történelméről beszél. 0:16--hogyan került a horvát nemzetiség Magyarországra, milyen különböző horvát nemzetiségek vannak az országban; 7:20--Kópháza alapításának története; 9:40--a helyi horvátok szerepe az 1848-as forradalomban és a magyar történelem más eseményeiben; 14:48--a Trianon utáni soproni népszavazás horvát szemmel; 14:49--hogyan élik meg a II. világháborút a horvát nemzetiség tagjai; 18:50--a rendszerváltoztatás, a horvát kisebbség részvétele a Páneurópai Pikniken; 22:5--milyen a horvát nemzetiség helyzete manapság Kópházán
Interjúalany: Dr. Payrits Ferenc
Felvétel időpontja: 2010. november 20.

Hossz: 00:45:00
0:00 családi háttér, Budapesten született, de a családja Zala megyéből származik, később Nagykanizsára költözött a család 1:56 12 éves korától levente, de mellette cserkész is volt, a levente-mozgalom katonásabb volt, tartottak légoltalmi oktatást is, később Szálasi mozgósította a leventéket 5:45 ő egy olyan alakulathoz került, amelyet a fronton vetettek be, Marcalinál, de egyetlen puskalövés nélkül hadifogságba estek 7:01 letartóztatják őket azonnal, és a szovjet büntetőtörvénykönyv alapján elítélik őket, szovjet állampolgárokká minősítve a foglyokat, még 1963-ban is kettős állampolgárként kapta meg a szovjet legfelsőbb bíróság döntését, amivel rehabilitálták 9:43 a Gulág a lágerek főhatóságának volt a neve 11:32 a láger egy önálló gazdasági egység volt, katonák irányították, a környező munkahelyekre közvetítették ki a munkaerőt, kötelességük volt a gazdaságos működés 14:18 az élelmezés, és a ruházat, az életkörülmények elégtelenek voltak a túléléshez, 50-60%-os volt a halálozási arány 16:34 a nélkülözések mellett sokan lelkileg vagy szellemileg sem bírták a lágeréletet 18:25 a lágerban megtanult oroszul, később tolmácsolt is, és megtanult írni-olvasni orosz nyelven 19:36 a táborban beszélgetőtársa volt Szolzsenyicin is 22:17 a magyarokkal való találkozási lehetőség kevés volt, a rabok között viszont mindig létezett az összetartás 23:18 2002-ben végigjárta azokat a helyeket, ahol Ukrajnában 18-20 évesen raboskodott, de a táborok nyomát eltüntették 25:40 a lágerben a honvágy volt a legnehezebb, ez akkor tört rá az emberre, amikor volt ideje elgondolkodni 27:13 többször volt a tábori élete során kórházban, az első öt évben háromszor kapott vérhast, később már jobban megedződött 28:16 csak hazaérkezésekor tudta meg, hogy a családja megvan még, eleinte attól féltek, hogy nem kiszabadulnak, hanem jobban eldugják őket 31:57 1953. december 1.-én érkezett meg Nagykanizsára, de már júliusban Lembergen voltak, a várakozás oka az volt, hogy Rákosi eleinte nem akarta befogadni őket 33:12 magyar földre lépve rögtön gorombáskodtak velük, kutyás és géppisztolyos őrök várták őket 34:53 a család előbb megtudta, hogy él, mert valahogy sikerült egy levelet elküldenie 36:20 hazaérkezésekor nekiállt az emlékiratai megírásának, meg akarta örökíteni mindazt, amin keresztül ment 38:20 hazatérése után könyvelőként helyezkedett el, később leérettségizett, pénzügyi szakvizsgákat tett 39:13 az 1956-os eseményekre emlékezik vissza, elsősorban a rádió és a különböző újságok tudósítottak a budapesti eseményekről, Nagykanizsán viszonylag csendben teltek a forradalom napjai 40:52 ő a nemzeti bizottság tagja volt, a közeli községekbe ment ki, és a közellátás zavartalansága érdekében felmérte, hogy milyen tartalékai voltak a településeknek, később ezért a szerepéért kirúgták az állásából, de sikerült visszakerülnie 41:59 mint volt fogolyt, figyelemmel követték, hétköznapi emberként élte az életét a továbbiakban
Interjúalany: Rózsás János
Felvétel időpontja: 2010. október 15.

Hossz: 00:44:00
Az apai nagyszülei zsellérek voltak, de fiaikat igyekeztek továbbtanítatni (0:39).1938-ban született, apja szabómester volt. Az interjúalany a családról, a mindennapokról és a lakóhelyéről mesél(1:35).Hortváth Tibor a második világháborús emlékeit idézi vissza, kiemelve Budapest bombázását(7:20).A szovjet és a német megszállásról is beszél(8:19).Horváth Tibor az oktatásról, az egyházi iskolák tanrendjéről, valamint az őket érintő kommunista intézkedésekről(11:15).Szól a megbélyegzésekről, melyek a kommunista rezsim alatt érték a családját. Őt magát is több éven, évtizeden keresztül végigkísérte a megkülönböztetés(17:42).Az interjúalany a gimnáziumi éveiről mesél, ahol szintén gátolta a "nem kívánatos" származása(23:10).1956-ban a fegyveres harcokban nem vett részt. De több ismerőse, rokona disszidált, vagy netán a megtorlás áldozata lett(24:42).1957-ben végezte el a középiskolai tanulmányait, az érettségivizsgának a menetéről, feltételeiről, valamint a továbbtanulásról (kitérve az egyetemista életmódra) mesél(27:20).A Kádár rendszerről megjegyzi, hogy az első évtizede az nagyon nehéz volt, de utána is voltak rendszeres rendőri ellenőrzések stb(32:48).Horváth Tibor a Kádár-korszakban feltörő beat zene hatásiról, a mindennapokról mesél(36:13).Az interjúalany viszonya semleges volt a pártállammal szemben. A rendszerváltoztatás nem változtatta meg alapjaiban az életét, nem is tartja igazi rendszerváltoztatásnak(38:04).Iskolaigazgatóként jó viszonyban volt a város vezetésével, ezzel kapcsolatban saját pozíciója keltette felelősségről, feladatkörröl beszél(40:41).
Interjúalany: Horváth Tibor
Felvétel időpontja: 2011. március 08.