Interjú
Gyűjteményhez ad
A politika megbocsájthatatlan bűne
2479 megtekintés
Hossz: 00:38:00
Leírás:
Az interjúalany 1939-ben született Gyöngyösmelléken (Baranya megye). 10 éves volt, amikor 1950-ben a családját sokakkal együtt a Hortobágyra telepítették, vagyonuk nagy részét elvették. Elmondja gyermekként hogyan élte meg az áttelepítést. (04:40) Rejetanyára, katonai barakkokba zsúfolták bele az embereket. A körülmények rendkívül rosszak voltak. Elmondja, milyen volt itt élni. (16:24) 1953-ban hagyhatta el a család a Hortobágyot, de nem mehettek vissza a szülőfaluba. Az interjúalany és testvére rokonokhoz került, majd budapesti mezőgazdasági technikumba. 1958-ban érettségizett, állatorvosira protekció hiányában és korábbi kitelepítése miatt nem vették fel. Végül Mohácsra került állategészségügyi felcsernek, majd VB titkár lett Sombereken 1961-ben. Itt ismerte meg feleségét. 1969-től tanácselnök lett egészen a rendszerváltoztatásig. (22:50) A rendszerváltoztatástól 2002-ig polgármester volt. Beszél családjáról, feleségéről, gyermekeiről, unokáiról. (24:12) Visszatér az áttelepítésre. Nem indokolták meg, hogy miért telepítik át a családot. Apjának voltak összetűzései, de nem volt sem kulák, sem osztályidegen. Beszél a rejetanyai életről. Névsort készített az ott élőkről, ezt felhasználták egy könyvben is. Igyekezett elfelejteni a rejetanyai emlékeket, a családban sem beszéltek sokat róla. (31:30) Beszél arról, hogy Somberek térségében milyenek az etnikai viszonyok. Svábok, székelyek és felvidéki magyarok élnek itt többségben. Jól együtt tudott működni a nemzetiségekkel, ennek köszönhető, hogy a rendszerváltoztatás után is folyamatosan megválasztották polgármesterré. (32:50) Elítéli a Rákosi- és a Kádár-korszak politikáját, amely rengeteg embert tett tönkre. (34:32) Beszél a TSZ-ekről. (35:58) Legrosszabbul az érintette, hogy az egész családot ártatlanul hurcolták meg. A rendszerváltoztatás után kaptak némi kárpótlást. (38:50)
Említett időszakok, témák
- Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
- A földosztás, majd az államosítások következményeiről
- A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
- A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
- A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
- Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
- A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve:
Dombai Gyula
Interjúalany lakhelye:
Somberek
Interjúalany született:
Gyöngyösmellék,
1939
Interjúalany foglalkozása:
állatorvosi technikus
Felvétel időpontja:
2011. március 25.
Felvétel helyszíne:
Somberek
Interjút készítette:
Megyervárosi Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium, Pécs
Kapcsolódó interjúk
Egy kulákcsalád megpróbáltatásai
Hossz: 00:44:00
Az interjúalany beszél a családjáról (0:25), tanulmányairól (3:25), szülei kilakoltatásáról (5:05), egy idős hölgyismerőséhez történő költözéséről (7:17), arról, miért nem vállalta, hogy taníttassák (9:52). Beszámol a második világháborúval, a kettős megszállással kapcsolatos élményeiről (11:14), a család kuláknak minősítéséről (16:00), az ötvenes évek terrorjáról (18:50), röviden utal a Kádár-korszakra, majd ismét visszatér a Rákosi-rendszerre, az akkori időszakkal kapcsolatos emlékeit hosszan részletezi (25:10). Kitér az 1956-os eseményekre (36:17), az ezt követő megtorlásra (38:14), a rendszerváltoztatásra (39:32), végül azt meséli el, hogyan bújtattak katonákat a spájzban (40:14).
Interjúalany: Gyökeres Sándorné
Felvétel időpontja: 2011. március 01.
Egy örökifjú pedagógus
Hossz: 00:43:00
0:00 bemutatkozás, arról beszél, hogy hogyan került a tanári pályára, milyen iskolákat járt, az utolsó évben végzett, amikor egyházi iskolában lehetett, az iskolai évekről mesél
7:10 a háborús évekről mesél, Budapesten élte át az ostromot, találkozik a román és az orosz katonákkal, a háború után éhínség volt a városban
13:48 a pincében a háznak a lakói voltak rajtuk kívül, a pincebeli életre emlékezik vissza
16:21 zsidó családokat is bújtattak a pincékben
20:05 a háború után kötelező volt a közmunka, a hadifoglyokat igazoltató bizottságok elé kerültek, mindenkinek igazolnia kellett a múltját, és a származását
23:05 a közvetlen környezetében lévő zsidó családok bevagonírozására emlékezik vissza
25:22 az orosz és a román hadsereg összeszedte a férfiakat, és kivitték Oroszországba, a bevonuló katonákkal szemben nem volt félelemérzete, mentesek voltak a mindennapi zaklatástól
27:55 a pincében elsősorban a bezártság, és a mindennapi élet hiánya okozta a legnagyobb gondot, 1945 áprilisától tudott iskolába járni ismét, szeptemberben tudott ismét Budapesten iskolába járni
34:35 a tanítóképző elvégzése után Pesten, majd férjhezmenetele után Békéscsabán helyezkedett el, és az ottani gyár napközijét vezette, később pedig Szolnokon tanított, ekkor szerzi meg a tanári diplomáját is
36:00 volt egy úttörőcsapatnak a vezetője is, sok helyen jártak az országban
39:10 1976-tól az Országos Pedagógiai Intézetben dolgozott húsz éven keresztül
Interjúalany: Szulimán Istvánné
Felvétel időpontja: 2011. január 07.
Visszaemlékezés
Hossz: 00:33:00
Az interjúalany beszél gyermekkoráról, oktatásról és szórakozásról (0:15), majd rátér a tanyasi élet dolgos hétköznapjainak bemutatására (4:38). Szól Magyarország német és szovjet megszállásáról, a megszálló katonák viselkedéséről (8:46), majd rátér a háború utáni évekre, a Rákosi-rendszer mezőgazdasági terrorjára (12:00). Beszél arról, miként látta a tankokat vonulni 1956-ban (15:01), majd beszél a korai Kádár-korszak mindennapjairól (18:15). Szól TSZ-ben folyó munkáról, a művelődés lehetőségeiről és a szocialista brigádokról (21:45). Végül a különböző korszakokat értékeli (26:58), valamint azt, hogy mennyiben hatott életükre az, hogy nem léptek be a pártba (31:31).
Interjúalany: Magyar Antalné
Felvétel időpontja: 2011. január 05.
Készítette: Veress Ferenc Szakképző Iskola, Hajdúböszörmény
