Interjú

Gyűjteményhez ad
TSZ
beszolgáltatás
kulák
padlássöprés
1956
Rákosi-korszak
'50-es évek
békekölcsön
földosztás
II. világháború
batyuzás

Hadakozás a szegénységgel

2712 megtekintés

Hossz: 00:41:00
Leírás: Az interjúalany beszél szülőfalujáról, családja középparaszti helyzetéről. 2:20: Beszél a háborús évekről, a háború alatti paraszti beszolgáltatásról, a háború utáni batyuzásról és a falusi életről. 7:40: Beszél az 1945-ös földosztásról. 11:10: Beszél a család anyagi helyzetének látványos javulásáról 1948-ig. 17:45: A termelőszövetkezetek létrejöttéről beszél. 19:50: A kuláklistáról tesz említést és annak a családra ért hatásáról. 22:15: A Rákosi-rendszer parasztságot érintő intézkedéseiről (beszolgáltatás, padlássöprés, békekölcsön) beszél. 32:25: Kitér az 1956-os forradalommal kapcsolatos emlékeire. 35:00: Mesél a család TSZ-be kényszerítéséről.
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A hatalomért folytatott politikai harcról és annak következményeiről
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
  • A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
  • A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Rattinger László
Interjúalany lakhelye: Pécs
Interjúalany született: Birján, 1939
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas tanár
Felvétel időpontja: 2010. december 10.
Felvétel helyszíne: Pécs
Interjút készítette: Janus Pannonius Gimnázium, Pécs

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:27:00
Az interjúalany beszél gyermekkoráról és családjáról, valamint a háborús hétköznapokról (0:12), majd rátér az élelmiszerellátás és a a háború alatti megélhetés kérdésére (3:27). Szól arról, hogyan élte meg gyermekként Kaposvár bombázását (5:40), majd arról, hogyan értesültek a háború eseményeiről, és hogyan hallgatták Horthy Miklós kiugrási rádióbeszédét (7:18). Rátér az orosz katonák viselkedésének leírására, majd a háború utáni életkezdésre (9:12). Szól a hiperinflációról és a forint bevezetéséről (12:10), az 1950-es évek szellemiségéről (13:20). Szól arról, hogyan értékeli az 1956-os forradalmat (13:50), majd arról, hogyan formálta át a szocializmus a mindennapi életet (14:50). Szól arról, hogy mi történt Kaposvárott 1956-ban, majd a Kádár-korszak jobb megélhetési körülményeit elemzi (19:55).
Interjúalany: Sándor Józsefné
Felvétel időpontja: 2011. március 13.

Hossz: 00:27:00
0:00 családi háttér, gyermekkor 7:14 mesél az iskolai tapasztalatairól 8:24 1956-ban féltek az oroszok bevonulásáról, de nem látták őket, mesél az orosz tanulásról is 12:10 1959-ben kezdett el dolgozni a szövetkezetnél 14:31 később raktárosként dolgozott 18:44 volt munkásőr is, mesél erről az időszakról 19:10 volt Németországban, ahol lenyűgözte a németek kedvessége 20:39 volt KISZ-tag, és KISZ-vezető 23:04 munkásőr azért lett, mert a családjában is voltak munkásőrök 23:40 a határőrségnél volt katona, felidézi a katonasági élményeit 28:53 volt párttag, és szakszervezeti bizalmi is 29:43 a rendszerváltoztatással nem sok minden változott az életében
Interjúalany: Misándi Sándor
Felvétel időpontja: 2011. március 17.

Hossz: 00:40:00
Az interjúalany beszél családjáról (0:22), boldog gyerekkoráról (1:59), amelybe beleszólt a második világháború (2:38), beszél Budapest ostromáról, a házukat ért bombatalálatról (3:42), a pesti gettó előtti halottakról, a városháza bombázásáról (7:40). Mesél egyházi iskolában folytatott tanulmányairól, és az iskolák államosításáról (8:22), az 1956-os forradalommal kapcsolatos emlékeiről, személyes szerepéről (10:19), letartóztatásáról (13:10), 1956 utáni munkájáról és főiskolai felvételéről (14:25), a televíziónál folytatott munkájáról, és magáról a médiumról, a felvételek manipulálásáról (elmesél egy történetet a kubai válsággal kapcsolatos műsorról) és a propagandáról (16:05). Mesél a Kádár-korszak jellemzőiről, a diktatúra ravaszságáról és az öncenzúráról (20:11), a cenzúráról (23:11), az „etikai demoralizációról” és a kontraszelekcióról, és a besúgásról, az internacionalizmus zsákutcájáról (25:31), szakmai pályafutásáról, a színház és a politika összefonódásáról (30:33), és a „színház aranykoráról” (36:17).
Interjúalany: Sándor János
Felvétel időpontja: 2011. február 23.