Interjú

Gyűjteményhez ad
TSZ
beszolgáltatás
kulák
padlássöprés
1956
Rákosi-korszak
'50-es évek
békekölcsön
földosztás
II. világháború
batyuzás

Hadakozás a szegénységgel

2698 megtekintés

Hossz: 00:41:00
Témakörök: kettős megszállás, '50-es évek, Beszolgáltatás
Leírás: Az interjúalany beszél szülőfalujáról, családja középparaszti helyzetéről. 2:20: Beszél a háborús évekről, a háború alatti paraszti beszolgáltatásról, a háború utáni batyuzásról és a falusi életről. 7:40: Beszél az 1945-ös földosztásról. 11:10: Beszél a család anyagi helyzetének látványos javulásáról 1948-ig. 17:45: A termelőszövetkezetek létrejöttéről beszél. 19:50: A kuláklistáról tesz említést és annak a családra ért hatásáról. 22:15: A Rákosi-rendszer parasztságot érintő intézkedéseiről (beszolgáltatás, padlássöprés, békekölcsön) beszél. 32:25: Kitér az 1956-os forradalommal kapcsolatos emlékeire. 35:00: Mesél a család TSZ-be kényszerítéséről.
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A hatalomért folytatott politikai harcról és annak következményeiről
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
  • A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
  • A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Rattinger László
Interjúalany lakhelye: Pécs
Interjúalany született: Birján, 1939
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas tanár
Felvétel időpontja: 2010. december 10.
Felvétel helyszíne: Pécs
Interjút készítette: Janus Pannonius Gimnázium, Pécs

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:41:00
Tárgy: '50-es évek, 1956, kultúra/művészetek
A riportalany középparaszti családból származik (0:05). A második világháborúban tanyájukon megfordultak a németek és az oroszok is (1:58). Szól az ötvenes évek mezőgazdasági terrorjáról és életkörülményeiről (5:13), majd elmeséli, hogyan vett részt gimnazistaként a hajdúböszörményi felvonuláson 1956-ban (8:26). Szól a megtorlásról és a disszidálásról, valamint 1956 hatásáról az iskolai életre (13:00). Beszél arról, hogy a középiskolai és a felsőoktatási felvételinél hogyan bántak az osztályidegenekkel (17:28). Az NDK-ban tett látogatásairól, az ottani élethelyzetről, a német megosztottságról is beszél (25:15). Végül a tanári hivatásról, a mozgalmi életről, az érettségiztetésről, a hétköznapi szocializmusról szól (30:30).
Interjúalany: Sipos Elemérné
Felvétel időpontja: 2010. november 04.
Készítette: Bocskai István Gimnázium, Hajdúböszörmény

Hossz: 00:45:00
Tárgy: kettős megszállás, GULAG/GUPVI
Az interjúalany megemlíti születésének körülményeit, szülei kitelepítését a Délvidékről (0:11). Beszél katonai kiképzéséről, a tiszti tanfolyamról (0:47), majd 1944-ben kikerült a frontra, hosszasan részletezi az ottani élményeit (8:31). Beszámol a csapi csata eseményeiről (25:27), a nyilas hatalomátvétel utáni helyzetről (31:06), foglyul ejtésének körülményeiről (34:49), hadifogságba kerüléséről a Szovjetunióba (37:45), hazatéréséről 1947-ben (42:58), végül kitüntetéseiről (44:07).
Interjúalany: vitéz Szulimán István
Felvétel időpontja: 2011. január 08.
Készítette: Széchenyi István Gimnázium és Általános Iskola, Szolnok

Hossz: 00:31:00
Tárgy: kettős megszállás, Nyilasok, Mindennapi élet
Az interjúalany beszél gyermekkoráról, szüleiről és arról, hogy a bátyja hogyan esett hadifogságba a Don-kanyarnál (0:12). Szól arról, hogyan ment el leventeként egy az angol-amerikai bombázókat kémlelő figyelőörsre (5:22), majd hogyan ment el felvételizni a postára (7:24). Szól Magyarország német megszállásáról, és arról, hogyan helyezték át Debrecenbe (11:30). Elmeséli, hogyan élte át Debrecen első bombázását, hogyan keresett magának a későbbiekre óvóhelyet (15:15), majd feleleveníti a város legnagyobb bombázását, kitérve az okozott károkra is (19:40). Szól arról, hogyan költözött ki Debrecen külső részére és volt tanúja az aknásításnak és a Sztálin-gyertyáknak (21:42). Elmondja, hogyan költözött le a posta pincéjébe, és hogyan akart hazatérni Kisújszállásra, miközben azt is látta, hogy a német tankok már gyülekeznek a debreceni páncélos csatára (22:55). Mivel az oroszok már Kisújszálláson voltak, felutazott Pestre, ahol tanúja volt a nyilas hatalomátvételnek (24:24), mire leutazott az Ipolyságba (26:00). Végül arról szól, hogy milyen munkákat végeztek az orosz katonáknak, amikor megszállták azt a térséget is (27:35).
Interjúalany: Nagy Imre
Felvétel időpontja: 2010. december 04.
Készítette: Varga Katalin Gimnázium (Varga Katalin Secondary School), Szolnok