Az interjúalany szülei földművesek voltak, ő maga is tanyasi iskolába járt. Gyerekkorára és a pusztai életre emlékezik vissza(0:08).Édesapja 18 évesen vonult be az első világháborúba, szerencsésen túl is élte a harcokat(7:10).Férje a második világháborúban fogságba esett, először Romániában, majd a Szovjetunióban raboskodott. Az ő háborús történetéről mesél(9:28).Antal Jánosné arról mesél, hogyan kérte meg a férje a kezét, s hogy a házasságnak akkoriban milyen feltételei voltak akkoriban(17:29).A Horthy-korszakban rendezett anyagi körülmények között éltek, ezzel kapcsolatban a szűkebb családi kör történetéről is beszél(18:57).Az édesapja a helyszínen élte át Budapest ostromát. Édespja és saját háborús élményeiről beszél(21:25).Az interjúalany a gyerekkori földműves munkáiról mesél(23:58).A szovjet megszállással kapcsolatban elmeséli, amikor először találkozott vörös katonával. Beszámol a fosztogatásokról és az erőszakoskodásokról(25:15).1949-ben kilakoltatták a családot a tanyájukról és egy lakást kaptak helyette. Az új körülményeket eleveníti fel(34:02).Ezt a videot nem lehet tájmkódolni...

Az elbeszélés.Dunai hajózás történetével kezdődik. Az interjúalany beszél magáról, hajós édesapjáról, a család állandó vándorlásáról (0:16), arról, hogy emiatt szinte mindig magántanuló volt (1:51), édesanyja korai halála utáni életükről, nevelőanyjukról (3:53), visszatér a tanulmányaira (9:07), majd beszél a második világháború időszakáról (10:29), a kolozsnémai nyilas bíróról, aki a nyilas hatalomátvétel után totális mozgósítást rendelet el (13:20), második világháborús katonai élményeiről (14:52), a katonai egységének izgalmas németországi emlékeiről (16:03), koncentrációs táborba való szállításáról, ottani élményeiről (35:03), az 1956-os forradalomról, és a MUK-ról (41:21).

0:00 bemutatkozás 0:45 gyerekkori emlékei a II. világháborúról, budapesti lakosként 1944-ben kiköltöznek Vácra, édesapja katona volt, a család többi tagjával menekül Vácra, az értékeiket elrejtették, a bombázásokat egy óvóhelyen élték át, majd jöttek a partizánok, ezért elköltöztek egy paphoz 4:43 1944. dec. 6.-án az oroszok elfoglalták Vácot, a szobákat elfoglalták, de őket nem bántották, másnap pedig elmentek, majd visszamentek, de addigra mindenüket kirabolták, fel volt dúlva a lakás, az elásott holmit elvitték 8:04 visszatértek Budapestre, azt a lakást szerencséjükre nem dúlták fel, az édesapja eközben nyugati hadifogságba esett, mikor hazajött, akkor Magyarországon internálótáborba került Kerepesre, ahol tífuszt kapott, de szerencsére meggyógyult 10:08 a tanulmányairól beszél, Vácott kezdte az első elemit, a másodikat már Budapesten folytatta, egyházi iskolában, az ötödik elemit a bencéseknél kezdte, de azt államosították, ezért a Lónya utcai református gimnáziumba kerül, ott a cserkészet előszobájának számító szívgárdista lett, de cserkész már nem lehetett, mert feloszlatták, ezért ő úttörő lett, ott erős ideológiai képzést kaptak 14:15 a nyolcadik osztály elvégzése után irányították a tanulókat a középiskolákba, ezért egy tanítóképzőbe küldték tanítónak, bár orvos akart lenni, szerencsére egy másik gimnázium induló orosz tagozatára kerül, ahol heti tíz órában tanították az orosz nyelvet, az oktatás nem volt jó, mert frissen átképzett tanárok oktatták a nyelvet 18:11 lehetett latint tanulni, nulladik órában, de ez a lehetőség fél éven belül megszűnt, a gimnázium elvégzése után a Nagy Imre első miniszterelnöki korszakában lazult a rendszer 21:30 1956-ban jelentkezhetett az orvosi egyetemre, a felvételin megfelelt, de helyhiány miatt nem vették fel, fellebbezett, és végül a minisztériumi szintű fellebbezés után felvették 23:08 1956. okt. 23.-án éppen órán volt, amikor felolvasták a 12 pontot, és felvonultak a Bem-szoborhoz, este mozifilmet néztek, este azonban a Nagykörúton már ropogtak a fegyverek, a villamos fel volt borítva, aznap este egy barátját lelőtték 28:24 1956. október 24.-én már jöttek a tankok, mert el akarták foglalni a Kilián-laktanyát, látott egy tankot Molotov-koktéllal megtámadni, megjelentek újságok is 33:43 a forradalomba belekeveredett egyetemistákat elkapták, és a tanulmányaikat be kellett fejezniük, de november 4.-én hajnalban a szovjetek megtámadják Budapestet, lehúzódtak a pincébe, hallgatták a Szabad Európa Rádiót, 36:09 látta a Köztársaság téren lábbal felakasztott embereket 40:39 a forradalom után a résztvevőket összeszedték, de a fotók alapján is azonosították az embereket, évekig félt, hogy őt is lefotózták valahol, az egyetem pedig eltűntek emberek 42:19 1957 nyarán mentek nyaralni húszan a Balatonra, de egy házibuli alkalmával bevitték őket a rendőrségre, ahol kivallatták őket